A pozitív gondolkodás hazugsága

(A színes-cukros önismeret juharsziruppal.)

Elképesztő, hogy a mai napig mennyi tanító, segítő és önmagát megoldóemberként definiáló egyén hirdeti a régen leleplezett csodaszert, a pillanatok alatt megoldást ígérő pozitív gondolkodást. Ők azok a máris-azonnal mágusok! 

Önmagunkban érzelmileg lehasított, saját magunkra álságosan reflektáló, megjátszott mosolymázokká kívánunk válni? Mert akkor csak így tovább, a hír igaz: Csak légy pozitív és minden megoldódik!

Az egész így, ahogy van egy nagy b÷÷÷÷ság! Nem tudom finomabban mondani, de figyelj és elmondom miért.

Először pontosítanám, hogy mit értek most pozitív gondolkodás alatt:

Pozitív gondolkodásnak nevezik azt, amikor arra bíztatnak, hogy történjen bármi, te csak mondd, hogy: Minden így jó ahogy van! És ami ennél még fontosabb: Mutasd is! 

Ha így teszel, tiéd a ”szent grál” és az ”amerikai álom” megvalósul már a következő pillanatban!

Hát persze, máris-azonnal!

Haladó, most jól figyelj.

Mitől lenne ugyan jobb, ha üres a pénztárcád és Te fennen hangoztatod, hogy:                                                  Hétvégén már biztosan bejön a bűvös ötös papikám!?

Mitől lenne ugyan jobb, ha este a kispárnádat fájdalmasan ölelve, azt súgod magadnak:                                          Én már meghaladtam a dualitás kényszeres világát, sose voltunk ilyen boldogok Te tollpihés!

Mitől lenne ugyan jobb, ha nem teszel mást csak magadban mekegsz?                                                              Egymás után fűzöd a lehetetlennél lehetetlenebb gondolatokat és eközben egy lépést sem teszel…

Mert nem azzal van a gond, hogy játékból megpörgeted Fortuna kerekét.

Nem is azzal, hogy életed olyan szakaszát éled, ahol nem a párválasztás van a központban. 

Hanem, hogy mást sem csinálsz csak vetítesz.

Ahelyett, hogy egyszer tükörbe néznél, fogod a kis filmvásznad és vetíted rá a sok mesét.

Mivel ezzel eltelnek sokszor évek is, jó érzékkel állt rá erre a pszichoipar, s a máris-azonnal mágusok.

Féligazságokkal tele a padlás.

Mi lenne, ha elkezdenéd inkább összerakni a sok kicsi mozaikot?

Lépésről lépésre haladva.

A magad tempóját uralva, de mégis napról napra tisztulva.

csakLAZÁN


Previous
Previous

A pozitív gondolkodás igazsága

Next
Next

csakLAZÁN, de miért?