A pozitív gondolkodás igazsága

(Lábaiddal a Földön, a tekinteteddel mindig a csillagok közt járj.)

Amikor már eleged van a szenvedésből.

Amikor már feladod e nyugati úri huncutságot, hogy: „Jajj de rossz most az életem!”

Ezt követően lehetőséget kapsz, hogy végre elkezdj élni.

Szóval, ahogy a pozitív gondolkodás hazugsága eltakarja előled az életet, ugyanúgy a jogosnak vélt szenvedés is a gödör alján rekeszt.

Éldegélsz ott a nyirkos hűvös sötétben és mérhetetlenül igazságtalannak tartod, ahogy elbánt veled az élet. Ahogyan fázol és éhezel még igazad is lesz és kéjesen kuporodsz magadba a földön elterülve.

Teszed mindezt addig, míg egyszer csak elunod az egészet és újjászületsz, mint Haladó.

Ekkor jelenik meg a pozitív gondolkodás első igazsága.

Eszedbe jut, hogy: Bár fekszel és hideg van, fel is tudsz állni. Megteszed és “lőn világosság”, már meg is történik. 

Ahogyan felnézel, észreveszed, hogy a mély és nyirkos gödörből valójában egy karnyújtásnyira van a külvilág. A napsütötte tisztás. És már kint is vagy. 

Valahogy így kezdődik…

Nem a fejedben lévő gondolatok felcserélése a kulcs, hanem a nézőpontod megváltoztatása.

Mikor nézőpontot váltasz egy új világba csöppensz. 

Újjászületsz és már azok a gondolatok is egészen mások. 

Sose feledd: A haladás egyszerre zajlik kint és bent. 

Ne csak legyél, mikor ott a helye tegyél is!

Ne csak tegyél, mikor ott az ideje legyél benne Te!

csakLAZÁN