MIT ÉRZEL TE, AMIKOR SENKI SEM FIGYEL?
Engedd meg az érzést, ha itt van.
Az évek alatt rádrakódott rétegek, az önazonosságodat elfedő játszmákat és műveleteket, annyira magadévá tetted, hogy sokszor úgy gondolod ez vagyok Én. Amikor egyedül vagy, sokszor ugyanúgy szerepben maradsz önmagad előtt is.
Egészen egyszerű oka van ennek, mert megszoktad, mert ez adta a biztonságot.
A probléma akkor kezdődik, amikor már zavar és valami feszít. Ekkor ezek a páncélok, már nem szolgálják azt, amire születtek.
Első lépésben, mindig magunk előtt tudjuk észrevenni, majd alakítani a működéseinket.
Szóval első lépésben csak figyeld meg, ki vagy Te amikor senki sem figyel?
Nem kell nagy megfejtésekben gondolkodnod ne aggódj.
Elég, ha időről időre, amikor egy kellemetlen érzést érzékelsz, akkor azt nem rögtön hárítani kezded, hanem leülsz és hagyod, hogy legyen.
Legalább magadnak engedd meg a fájdalmat, a gyengeséget. Legalább magad előtt ismerd el, hogy ez zajlik benned. Aztán mehetsz a világba és a családba és játszhatod a mindent legyőző harcos szerepet, csak tudd, hogy épp azt teszed.
Amitől óva intelek-e játékban, hogy ne szenvedést generálj, hanem csak a megfigyelő legyél. Tehát, ha van egy érzésed, ami nem kellemes akkor figyeld. Semmiképp ne elemezd, pláne ne sajnáld magad.
Az áldozat szerepe is szerep! Akkor is, ha igaz, akkor is, ha nem!
Haladó vigyázz, mert professzionálisak vagyunk terelésben és a világ ebben támogat.
Viszont most, hogy Te már látnál, első lépésben magadat kezdd el ”nem becsapni”.
A létezést hagyni élni, nem több, mint megengedni magadnak a változást.
A közhely erről szól: Az élet örök változás.
És ez igaz. Ha akarod, ha nem. Ha teszed, ha nem.
Viszont, ha tudatossá teszed, életed nem megtörténik, hanem élővé válik neked.
A GYAKORLAT - 8perc érzés
Egy kis tudatosságot csempészünk a mindennapokba. A napi 1440 percedből 8 percet kéne erre szánni.
NAPI ÉRZÉS
Este vagy másnap reggel, amikor van 8 perced ülj le magadba és idézd fel az adott nap legfőbb érzését.
Ne agyalj, ami elsőre beugrik az jó lesz.
Hunyd be a szemed és idézd fel, ha jönnek képek bárhonnan csak hagyd. Ne akard megváltoztatni csak figyeld a képet és figyeld az érzést.
Majd figyeld meg, hogy oldódik fel és változik örökkön örökké.
Látod, pont ennyire valóságos és lényeges mindez. Ha nem ragaszkodunk hozzá, akkor változik és legtöbbször a végén lebeg.
Csak hagyni lenni, ez fog mindenkit boldoggá tenni.
Ne lepődj meg, ha idővel teljesen spontán ott leszel az érzésben, nem utólag felidézve, hanem a pillanatban, amikor történik.
És ott már lehetőséged lesz azonnal élni.
