KI TEHET AZ ÉRZELMEKRŐL?

Érzelemvilágunk, mint felnőtt társasjáték.

 

  • Nincs önbizalmam, arról a szüleim tehetnek.

  • Nincs elég pénzem, arról a szemét politikusok.

  • Szomorú vagyok, az a társam hibája, mert nem szeret eléggé.

  • Ideges vagyok, mert a gyerek tényleg nagy meló.

  • Nincs kilátás az életemben, köszönhetően a gonosz főnökömnek.

  • És ha egyedül vagyok, arról meg az a sok embertelen, elvtelen tipikus férfi és nő tehet. Nincs egy normális ember se manapság.

 

Jó reggelt!

Hány évesnek tetszik lenni? Kettő vagy három? Megy a durci meg a hiszti? A mutogatás meg a sírás-rívás?

Nem lenne ezzel gond, ha vezetne valahová, de csak körbe körbe forgat, miközben egy helyben állsz.

Az érzelmeinkért hosszú távon igenis tehetünk. És csakis mi. A „véletlenek közjátéka” lehetnek körülmények, de nem kifogások!

Sajnos nem tanítják meg, hogy felnőve érdemes egyre inkább az érzelmeinkkel is felnőttként bánni. Áldozatpózból érdemes idővel kilátni.

És nem, nem azért, mert felelősségteljes felnőttek vagyunk. Ahogyan azt szigorúan mondták el ezerszer autoriter bábjaink életünk során. Hanem azért, mert így van esélyünk csak arra az életre, amire mindig is vágytunk.

 

Hogy mi történik velünk, azért nem mindig tehetünk, de hogy utána mit kezdünk a belső élménnyel, azért igen. Nem fog rögtön menni, ahogy a gyaloglás se ment.

Aztán most meg milyen profi járókelő vagy, ugye?

 

Szóval első lépésben csak kezdd el tudatosítani magadban az érzelmeidet. Majd csípd el, mikor ezekért mást okolsz. Húzd vissza és ne tagadd meg, csak éld át az érzelmet. Hagyd annak lenni, ami. Ha fájdalom engedd fájni, ha öröm akkor meg örülj vele. Csak ne tápláld. Ne etesd mindenféle extra gondolattal meg elmélettel. Ne mélyítsd azzal, hogy kínzod magad áldozati szerepedben.

Persze ezt is megteheted, de most már tudod, hogy ez is rajtad múlik, mint az életed.

Mindig tehetsz érte, mást úgysem tudsz (Vagy ezért vagy azért, de teszel).

Én nem siettetlek, egyszer úgyis megindulsz.

 

Haladóvá nem születünk, Haladóvá válunk!

 

Te már itt vagy, a lehetőség a kezedben, hogy érzelmeid a tenyeredben játszák életteli világuk játékát.

 

A GYAKORLAT -Érzelemfókusz

Haladó feladat következik. Az érzelmeket tudatosítani és megfigyelni nem a kezdők műfaja.

A döntés, hogy a megjelenő érzelmekkel Én kezdek valamit, pedig szintén nem a dedólegó szint.

 

Első héten így csak ennyi lesz a dolgod:

Válassz ki a héten négy napot előre. Ebből egy hétvégi nap legyen.

A napok címe: Érzelemfókusz

Este mikor van pár perced ülj le a telefonod jegyzetével és írj fel három dolgot:

  • Amikor az érzelmeimért mást hibáztattam.

  • Amikor az érzelmemet nem csak elszenvedtem, hanem tudatosan átéreztem.

  • Amikor jött az érzelem, de nem sodort el az önvád.

A hét végén nézd össze a jegyzeted.

A következő héten lehet egy extra feladatot is elkezdeni:

Ha jön az érzelem állj meg vagy ülj le 2 percre és csukd be a szemed. És csak érezz, tapasztald az érzelmet. Hol van, mekkora, merre tart a testedben? Nem kell ezekre válaszokat adnod, ezek a kérdések csak azt segítik, hogy a figyelmed teljesedjen.

Csak figyeld meg és érezd át, aztán nyisd ki a szemed és menj tovább…

csakLAZÁN

 

Previous
Previous

HOGYAN MONDJ NEMET BŰNTUDAT NÉLKÜL?

Next
Next

ÖNAZONOSSÁG VAGY TÖKÉLETESSÉG